Múlt héten véget ért az idei női bajnoki szezon
Összegzés, interjú Kerekes-Papp András vezetőedzővel:
Múlt hét szerdán véget ért számunkra az idei női bajnoki szezon. Az U25 A és az osztrák DEBL bajnokságokban összesen 31 mérkőzést játszottunk le, amelyek mellett a legtöbb lánynak U14-es, U16-os és/vagy női U25 B-s meccsei is voltak. Akadtak olyan játékosok, akik körülbelül 45 találkozón vettek részt az idényben, és sajnos ritkán fordult elő, hogy megvolt 3 sorunk. Emellett rengeteg alkalom adódott a gyakorlásra is: a 4 jeges csapatedzés mellett külön jeges skill-edzés, száraz erőnléti és skill-edzések, konditermi tréning és elméleti óra volt az idényben a játékosok heti adagja. Az iskolai szünetekben minden játékos részt vehetett összesen négy napközis edzőtáborban (a tavaszi szünetre tervezzük az ötödiket), de ez mind nem mehetett a tanulás és a regeneráció kárára, ezért ha egy-egy játékos pihenőt kért, vagy mi láttuk rajta a túlterhelés jeleit, akkor természetesen szabadnapot kapott (bár többen nem kérték a kiadott pihenőt).
Az elmondottakból is látszik, hogy keményen beleálltunk az évadba, ami komoly kihívás elé állította a játékosokat és a stábot is. Pszichésen és fizikailag egyaránt nagy sokkot jelentett mindenkinek a hirtelen jött magasabb fokozatú terhelés, hiszen eddig szinte az összes lányunk alacsonyabb szinten játszott vagy kevesebb lehetőséget kapott, most viszont egyik pillanatról a másikra komoly versenysportolóvá és húzóemberré kellett válniuk. A mi feladatunk az volt, hogy ehhez megfelelő körülményeket, hatékony edzéseket, használható tudást és megfelelő motivációt biztosítsunk, a játékosoké pedig az, hogy az iskolai teendőik mellett igyekezzenek minél több időt és energiát szentelni a fejlődésnek mind a foglalkozásainkon, mind azon kívül.
Egykori versenysportolóként pontosan tudom, hogy ez sokszor a családi programok és a másoknál megszokott aktív kikapcsolódási lehetőségek rovására megy, de ha valakinek komoly céljai vannak, ezt az áldozatot meg kell hozni. A szezon elejétől kezdve azt figyeltem a játékosokon, kik azok, akik el tudják viselni a sok edzéssel, meccsel járó mentális terhet, ki tudnak lépni a komfortzónájukból, és - további divatos szavakkal élve - kik tudnak karaktert mutatni, mert ezek a dolgok még a pillanatnyi kondicionális állapotnál vagy technikai, taktikai tudásnál is fontosabbak. Utóbbiak mind fejleszthetőek, de maguknak a játékosoknak kell akarniuk a fejlődést. Akik az építő jellegű kritika hatására azonnal kifogásokat vagy külső felelőst keresnek, nem hallgatnak az edzőjükre, és ezen nem is hajlandóak változtatni, azoknak sajnos előbb vagy utóbb rá kell jönniük, hogy nem ez az ő szintjük, és nem tudnak kulcsemberré válni egy erős csapatban.
Sokat beszélgettünk a játékosokkal, és igyekeztünk a testük mellett a lelküket is megerősíteni, hogy képesek legyenek elviselni azt a nyomást, amit a többi szociális közegben nem élnek meg, csak itt, és ezért ők, de néha még a szülők sem tudják azt úgy feldolgozni, hogy a hasznukra váljon. Itt van az a pont, ahol egyesek elbuknak, míg mások felemelkednek, és itt születik meg talán a legfontosabb képesség, amit a versenysport adhat valakinek: a megküzdés képessége. Ez mutatkozik meg minden alkalommal, amikor stresszes szituációkban az akarat és a belső erő felülkerekedik a problémákon, és az élet bármely területén helytállásra készteti az embert. Ez az, amit máshol nagyon nehéz megszerezni, de ha egyszer sikerült, örökké velünk marad.
A stáb nevében szeretném megköszönni az egész szezonon át tartó együttműködést minden játékosnak és szülőnek, akik megértették, elfogadták és támogatták a munkánkat. Büszkék vagyunk a lányokra, mert mindenki sokat fejlődött az idény során. Sok játékosunk gyorsabb, erősebb, kitartóbb, ügyesebb és fegyelmezettebb lett, összekovácsolódott a csapat, az első DEBL-szezonunkban legyőztük a bajnokság egyik élcsapatát, de máskor is meg-megszorongattuk a nagyokat, ötmérkőzéses helyosztót játszottunk a remek játékosokat soraiban tudó Rampage-dzsel, Szűcs Daniella bekerült a női U18-as válogatottba. Noha a bajnokságokban egyelőre nem előztük meg új riválisainkat, ami késik, nem múlik, hiszen játékosaink túlnyomó többsége 18 éven aluli. Aki kitart és folytatja a kemény munkát, nem fog csalódni, mert mi továbbra is biztosítjuk ehhez a feltételeket. Most egy hét szünetet tartunk, majd kezdődik a tesztelés és az alapozás a következő szezonra. Hajrá, lányok! Hajrá, KSI!
