KÍVÁNCSIAN TEKINT A VILÁG DOLGAIRA ÉS AZ ÚJ TERÜLETEKRE
Idén a krakkói Európa Játékokon, amely az Európa-bajnokságnak felel meg, 500 egyesben a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel, amivel megnyerte élete első aranyát felnőtt világversenyen. Mindezt úgy, hogy közben egyetemen tanul, nem is akárhol, hanem nappalin végzi a fizikus szakot. Hogy jut még energiája arra is?
– Ha az ember szereti, amit csinál, akkor képes időt szánni rá. Én így vagyok a fizikával. A kajak melletti hobbiként tekintek rá. Nappalin végzem, de nem tudok teljes mértékben abban a tempóban haladni, ahogyan kellene, kevesebb tantárgyat veszek fel egy kicsivel, de nem nagy az elmaradásom, abszolút kezelhető.
Kívülállóként felfoghatatlannak tűnik, hogy két ilyen nehéz dolgot hogyan lehet egy időben csinálni.
– Szerencsésen jött ki, hogy egy ilyen nehéznek tűnő dologba szerettem bele, mint a fizika. Érdekelhetne az asztalosság is és akkor senki nem kapná fel rá a fejét, pedig lehet, hogy ugyanilyen nehéz lenne, mint a fizika, ugyanolyan sok időt elvinne, csak nem hangozna olyan jól. Szóval nekem a fizika nem teher, hanem kedvtelés.
Sokaknál probléma az alulmotiváltság és az érdektelenség, önre éppen az ellenkezője igaz. Tobzódik a kihívásokban.
– Szerencsének mondhatom magam, mert tényleg sok minden érdekel, kíváncsian tekintek a legtöbb új dologra az életemben, ebből adódóan folyamatosan új dolgokat tanulok. És új embereket is ismerek meg, nagyon széles az ismeretségi köröm, hiszen sok területen mozgok. Valóban jellemző, hogy ha valaki valamiben elmélyül, akkor más terület felé már nem mutat érdeklődést. Én szerencsére nem veszítem el a nyitottságomat azt követően sem, hogy elmélyülök egy-egy témában.
HA MÁR NAGYON FÁJ, NEM FOG TOVÁBB KAJAKOZNI
Ugyan még csak 24 éves, de komoly múlt van ön mögött. Mit hozhat a jövő?
– Idén, augusztus végén világbajnokság, erős mezőny lesz. De a vb-re már úgy fordulok rá, hogy szünet volt az egyetemen, az Európa Játékokra az egyetemi tanulmányok mellett készültem fel. Hosszabb távon az ember sosem tud mit mondani, hiszen a kajakban minden évről évre történik. Annyit tudok, hogy ha már nagyon lassulok, ha már sok minden fáj, akkor nem fogom tovább csinálni. De ez, remélem, még odébb van.
És a fizika terén?
– Nem tudom, milyen irányban indulok majd el. De talán egyelőre nem is baj. Mindenesetre örülök, hogy nekem jóféle problémám van, mégpedig az, hogy túl sok dolog érdekel. De majd, ha eljön az ideje, biztosan tudok közülük választani
Forrás: https://otprobaparizsba.hu/az-europa-bajnok-kajakos-aki-kedvtelesbol-tanul-fizikusnak/?fbclid=IwAR0CSokRH18IoFPL8WthaoWI7eb139fuq_-KxdHKTC2mMAcap2D6pVM39NM